Az éremgyűjtés szakág a Nemzeti Művelődési Intézet „A Szakkör” programjában / Coin collecting in the National Institute of Culture’s „The school club” project

Kálnoki-Gyöngyössy Márton

A Nemzeti Művelődési Intézet (NMI) fontosnak tartja a felnőttképzés, és ezen belül az önképző szakköri mozgalom országos megújítását, ezért sokirányú felnőttképzési tevékenységébe felvette egy numizmatikai-éremgyűjtő szakköri kisfilm-sorozat elkészítését is.

Nem kevesebbet szeretnének elérni, mint a hazai éremgyűjtés minőségi megújítását, új szemléletű szakkörök megindításával. Ehhez nyilvánvalóan szükséges a régi klisék helyett a 21. század elvárásainak megfelelő képzési anyag előkészítése. A 20 részből álló sorozat (egyenként 20 darab 15 perces kisfilm) a numizmatika teljes területét felöleli. A kisfilmek nagyobb részét gyűjteményi helyszíneken vettük fel, így az anyag bemutatásán túl lehetőség adódik az ország fontosabb numizmatikai gyűjteményeinek megismertetésére is. A kisfilmekhez a szakkörvezetők számára módszertani anyag készült, amely nyomtatásban is megjelent, és digitálisan is elérhető. Az NMI szakköri sorozata eddig nagy eredményességgel fut az aszakkor.hu oldalon.

Coins and beyond: Examining the monetisation level of the Pannonian limes area in Late Antiquity / Érmék és azon túl: a pannoniai limes vidéke késő ókori monetizációs szintjének vizsgálata

Katarina Lukić

Various menaces in the dusk of the Western Roman Empire negatively reflected on the economy in the affected areas, particularly rural, resulting in the decline of the monetary circulation in the Empire during the last third of the 4th century.

We know that the Pannonian limes area was mainly a rural frontier military zone where the army was indirectly responsible for establishing any monetised local market that subsequently gravitated towards, and depended on, urban centres in the vicinity. However, the Roman economy, especially rural, was probably never fully monetised, and barter was certainly present alongside coinage and used as an acceptable means of payment during money shortages. Other forms of payment, such as credits, loans and payment in kind, extended the monetisation of the local economy beyond the actual quantity of coins in circulation.

This paper presents all aspects and challenges that need to be considered when assessing the monetisation level of the limes area, giving an overview of the relevant recent literature on the matter. In addition, the holistic approach to examining the monetisation level of the limes area in Late Antiquity is presented in the two case studies on the Pannonian limes.

Marten on the run: Archaeological finds of denarii banales and the evidence of their use in the lives of people in medieval Slavonia / Nyest futásban: Régészeti kontextusban előkerült báni denárok és forgalmuk a középkori Szlavóniában

Luka Štefan

Under the rule of Bela IV, a new, highly valued denarius was introduced in medieval Slavonia, immediately becoming an individual creation without imitations. Production of this type of coin began due to the increasing prosperity of Zagreb and its trade with the German lands, thus forming a new coinage province. Denarius banalis had a significant role in the economy of the medieval community's daily lives, who used them alongside the Hungarian denars. This paper will use novel archaeological and historical evidence to answer questions about coinage's popularity and authority throughout the Slavonian territory. Lastly, the report will also address the absence of the coin in Archaeological excavations throughout the eastern Slavonia region in recent years.

Kora Árpád-kori érmék és éremforgalom Somogy megyében / Early Árpádian coins and coin circulation in Somogy county

Varga Máté

Az előadásban a Somogy megyében előkerült 10-12. századi érméket vizsgálom. Az eddig előkerült leletanyagban ismerünk néhány nyugat-európai érmét (Balatonszemes, Fonyód, Vörs-Majori-dűlő, Vörs-Papkert B, Balatonújlak), amik honfoglalás kori sírokból kerültek elő, azonban ezeknek mind másodlagos volt a felhasználása, nem vettek részt a mindennapi pénzforgalomban. 11. századi Árpád-kori érmék ún. falusi temetőkben kerültek elő még (Fiad-Kérpuszta, Ráksi, Kaposvár-61. 2. lh., Kaposvár-Kertészet). A több száz évig használt templom körüli temetők korai sírjaiban is előfordulnak Árpád-kori érmék, de nem nagy mennyiségben (Somogyvár, Kaposszentjakab, Kaposfő, Kaposvár-61-es úti templom és temető). Zárt éremleletek közül hármat ismerünk, amiben kora Árpád-kori érmék vannak (Gölle, Balatonkiliti-Törekipuszta, Somogyvár), amelyek elrejtése Szent László király korához kötődik. Az újabb terepi kutatások (ásatás, terepbejárás) során számos kora Árpád-kori érme került elő, amelyek közül bemutatunk néhányat (pl. Aba Sámuel érméje Somogybabodról), köztük egy Kisgyalánban előkerült kisebb éremlelet-töredéket is, ami Könyves Kálmán denáraiból áll.

Éremleletek a nyugat- és közép-Dunántúli régiókból II. - Kincs- és pénzleletek Nyugat-Magyarországról és Nyugat-Felvidékről / COIN FINDS FROM THE WESTERN AND CENTRAL TRANSDANUBIAN REGIONS II. TREASURE AND COIN FINDS FROM THE WESTERN HUNGARY AND THE WESTERN HIGHLANDS

GÁLVÖLGYI ORSOLYA

2019. évi Fiatal Numizmaták Konferenciáján számoltam be először készülő disszertációmhoz tartozó leletekről, ekkor Fejér, Veszprém és Komárom-Esztergom megye, illetve Buda és környékének leleteibe nyújtottam bepillantást. Ezt követően 2021-ben egy leletfeldolgozással egészítettem ki az addigi eredményeket, az Táncsics Mihály utca 9. szám alatt 2018-ban előkerült két éremleletet igyekeztem bemutatni a szakmai publikumnak. Jelen előadásomban az eddig kimaradt, de dolgozatomban vizsgálandó leleteket prezentálnám, amelyek Nyugat-Magyarországon, valamint a Nyugat-Felvidéken kerültek elő. A történeti Magyarország területéről kutatásom eddigi szakaszában összesen 172 darab 1591 és 1606 közé datálható éremleletet gyűjtöttem fel, amelyek előkerülési helye amellett, hogy a tizenötéves háború és a Bocskai-felkelés fontos történeti helyszíneihez köthetők, fontos forrásai az adott régiók 16. század végi pénzforgalmának és gazdaságtörténetének.

A 16th Century Coin Hoard from Nemesvámos / A nemesvámosi 16. századi éremlelet

Gönczi Vivien

A 16th century coin hoard of 154 denars and obuluses came to light at the northern part of Nemesvámos (Veszprém County) in March 2022. The coins were discovered by a local metal detectorist who found them buried near the surface. The hoard is made up of Hungarian and Polish silver coins minted between 1505 and 1596. The burial of the hoard can be associated with the events of the Fifteen Years War.

Az erdélyi anyag – Pénzek, érmek, és fiktív veretek a Déri Frigyes Numizmatikai Gyűjteményben / The Transylvanian Collection: Coins, Medals and fictional coins from the Déri Frigyes Numismatic Collection

Novák Ádám

A mohácsi csatát követő belpolitikai válság eredménye, hogy a török által nem megszállt egykori magyar területen két államalakulat működött tovább. Pénztörténeti szempontból az erdélyi részek külön fejlődtek. Nagycímletű pénzek verését helyezték előtérbe a mindenkori erdélyi fejedelmek. Mindez teret engedett a korszak legjobb éremmetszőinek alkalmazására is, valamint a szokásostól eltérő formájú érmék is készültek Déri Frigyes bécsi iparmágnás a századfordulón tudatos műgyűjtésbe kezdett, melynek meghatározó részét képezte a numizmatika. Gyűjtőmunkájának eredményeként az egyik legkiemelkedőbb erdélyi gyűjtemény állt össze. Az „erdélyi anyag” – a kollekció többi részével együtt – a 20. század elején Debrecen városába került. Egy Mecenatúra projekt keretében a mintegy 630 darabos anyagból az összes pénzérem egy rendszerező katalógusban jelenik majd meg 2023 során.

A tervezett katalógus hiánypótló munka, hiszen színes fotókat tartalmazó kiadvány, mely a teljes anyagra épül soha nem jelent meg. Az azóta eltelt években egy-egy tanulmányban, vagy kiállítási katalógusban megjelentek a legkiemelkedőbb darabok, de ezek csak a felszint kaparták. Sajnos a gyűjtemény nem látható az állandó kiállításon sem, pedig a debreceni, és az országos numizmatikai közönség is szívesen látogatná. Jelen előadásban a katalógus szerkezetét, készültségi állapotát szeretném bemutatni, valamint szeretnék bemutatni néhány emlékérmet és fiktív veretet, mely nem képezi majd a katalógus szerves részét, de külön figyelmet érdemelnek.

Egy hullámsírba veszett kincslelet története / A story of a sunken treasure find

Nagy Balázs

2018 őszén a Ferenczy Múzeumi Centrum önkéntese Tauser Péter az alacsony vízállás miatt az érdi Duna-partra ment, ahonnan a helyi lakosok már több értékesnek vélt tárggyal tértek vissza. Péter, a helyszínen végzett fémkeresős kutatásnak köszönhetően, alig néhány óra leforgása alatt több tucat ezüstpénzt gyűjtött össze, amiről a múzeum munkatársait azonnal értesítette. A helyszín régészeti felmérését a következő nap reggelén elkezdtük, aminek az eredménye több száz darab ezüstpénz lett. A leletanyaghoz régészeti jelenség, illetve objektum látszólag nem kapcsolódott. A leletanyag a sóderes, köves mederbe ágyazódott bele, ami nagyjából 50 méter hosszan a sodrással megegyező irányba volt követhető. A lelőhely északi felén egy leletsűrűsödés mutatkozott, ahol főként az aranypénzek nagyszámú előkerülése tette indokolttá, hogy a sóderágyat egy kb. 12 x 4 méteren átlapátoljuk, kitermeljük. Az áldozatos munka meghozta a gyümölcsét, mivel a több ezer ezüstpénz mellett, majdnem egy tucatnyi aranypénzt is sikerült kimenteni.

Az éremanyag meghatározását követően megállapítható, hogy a pénzek a krajcár korszakból származnak, közöttük a legkorábbiak a 17. század első évtizedeiben készültek. Mennyiségének csúcspontját az 17. század utolsó évtizedei adják. Záródási ideje 1744-re tehető, amit néhány egy krajcáros és egy Mária Terézia negyed tallér is keltez. A fémkeresős kutatásnak köszönhetően vaseszközök, egyéb tárgyakat s előkerültek. Ezek között igencsak sokféle ácsszerszám, mezőgazdasági eszköz, valamint hajóhoz tartozó fémalkatrészek említhetők.

Egy frissen előkerült érem- vagy kincslelet értelmezése kapcsán általában a történeti írott forrásokat hívhatjuk segítségül. Így ez esetben sem tettük ezt másként. A legkézenfekvőbb volt, hogy az érdi helytörténeti forrásgyűjteményben találjunk választ arra a kérdésre, hogy mi is történhetett itt 1744-ben, vagy az azt követő években. A választ azonban az érdi református templomban őrzött latinul íródott halálozási anyakönyvi kivonatban találtuk meg, amiben a feltárt kincslelet záródási idejével megegyező időben egy hajószerencsétlenséget jegyeztek fel.

Find of coins from Pukanec in the context of the revolutionary years 1848/49 / Bakabányai éremlelet az 1848/49-es forradalom idejéből

Vojtech Hami

The paper is devoted to the problem of the discovery of coins from the mining town of Pukanec, which was found on 28 July 1932. It is one of the significant finds hidden in the revolutionary period of 1848/49. The set originally contained 718 silver coins with a denomination of 20 krajczár coins ranging in date from 1831 to 1848. From this set, 468 specimens have entered the collections of the Slovak National Museum. The remaining 234 remained in the possession of the finder. The author of the paper analyses in detail the individual coins from the SNM collection, identifies among them also little-known variants and puts the whole find in the context of the assumed time of its deposition in the revolutionary period. In the next section he presents similar finds of coins from the territory of Slovakia, whose deposition dates back to the same period. The contribution of the work lies in the detailed analysis of the find, the description of hitherto unpublished and little-known variants of individual mints, and its treatment with publication.

The effects of the Government of National Unity on the Hungarian cash circulation / A Nemzeti EGYSÉG Kormányának hatása a magyar készpénzforgalomra

Töreki Milán

The most chaotic and versatile period of 20th century Hungarian monetary history is the period extending from the end of 1944 to the 1st of August 1946. The first chapter of this started with the Arrow Cross Party coming to power on October 16, 1944. The financial and money-issuing measures of the Szálasi government were fundamentally influenced by the goal of serving German war plans to the maximum extent. These events greatly influenced the reconstruction monetary policy and the creation of a new, stable currency. In my presentation I would like to present the Arrow Cross money issue, the extent of war destruction, and the role of the Hungarian Central Bank (Magyar Nemzeti Bank, MNB), the personal and political aspects causing the MNB to introduce changes. I would like to present that from October 1944 in parts of the country there were places where several (up to five types! of) currencies entitled to hold the title of banknote legally were in circulation.

Anyagvizsgálati lehetőségek és korlátaik a numizmatikában / Possibilities and limitations of archaeometric investigation in Numismatics

Nagy Zsolt Dezső

A természettudományi módszerek és látásmód használata egyre elterjedtebb a történettudományok művelői közt is. Ez a pénzeknél sincs másként, ráadásul ma már roncsolásmentes módszerek is elérhetők. Előadásom egyfajta általános bemutatóként szolgál a témáról, amellyel kimondott célom, hogy közelebb hozzam a numizmatikát és az analitikát; rámutassak az egyértelmű előnyökre és a nyilvánvaló hátrányokra egyaránt.